A terápián egyszerű és kézenfekvő dolgokat mondtak, amik eddig fel sem merültek bennem:
Azt mondták, hogy orvosi szempontból is beteg vagyok, és a betegségem az idő előrehaladtával súlyosbodik, így hát halálos. De azt is mondták, hogy a szerhasználat csak tünet, és nem az igazi problémám. - Pedig én azt hittem, hogy a cucc, meg a pia, vagy a gyógyszer az igazi gond. Meg azt, hogy tünetmentesen tarthatom magam folyamatos gondozással, ahol nincs kivétel vagy szünnap. – Ez jó! Mert ha beteg vagyok, akkor valószínűleg van ismert gyógymód, így nem kell belehalnom! Pedig én már rég beletörődtem abba, hogy életem végéig gyógyszert kell szednem, és időnként azért drogoznom, vagy innom kell mellette, hogy „jó legyen” vagy, hogy „kibírjam”! Oké! Mi a megoldás? – Kérdeztem. „Az, amit a cukorbeteg tesz, miután közlik vele a diagnózist: életmódot vált.”

Végiggondoltam, amit eddig csináltam: soha sem tudtam szociális módon inni, drogozni, vagy gyógyszert szedni. Bármit is használtam, már az első alkalomnál hazavágott, amikor egyáltalán elég volt. Nekem mindenből sokkal több kellett, mint a többieknek, és a vége szinte mindig ugyan az volt: KO! Sok érdekeset tanulok azóta is. Például azt, hogy le kell cserélnem a „játszóteret és a játszópajtásokat is”.  Ezzel már nincs gondom, mert Istennek hála nem haltam bele, és le lett cserélve egy csapásra az egész lakókörnyezet, no meg a haverok is. Anyum tegnap a telefonban, sírástól fojtogató hangon ebben megerősített: „Itt, ebben a környezetben, ezek között az emberek között meghaltál volna!” - És tényleg! Hányszor ismételtem magamban, és a haveroknak ott a szobámban: „Ebben a szobában fogok megdögleni!” Januárban mikor öngyilkosságot követtem el, kb. 600db különböző gyógyszerrel, ez majdnem sikerült is. De hányszor túladagoltam magam! Volt, hogy nem is tudtam róla, hogy halálos adag szerkoncentráció van bennem, csak a kórházban derült ki egy vérvétel során. Eléggé ijesztő ez így tiszta fejjel! Merthogy azóta is tiszta vagyok, eddig az első szerhasználatom óta a leghosszabb ideje! Számolom a napokat, de nem azért, mint eddig. Nem izomból, hanem mert jó! Mert nekem minden nap egy ajándék!
Íme:

Nemrég írtam, hogy amint összeszedtem magam, megírom mi történt. Aztán máshogy döntöttem, megírom, de nem úgy. Inkább röviden, tömören, mert fölösleges magyarázkodni...

Január elején öngyilkos lettem. Tökmindegy. Sok gyógyszer, tutira mentem, mnert ismerem ezeket, de megmentettek. Miért? Erre a kérdésre nem tudok válaszolni! Kérdezték a toxin,. a pszichiátrián, a barátaim, a családom. Mindenkinek azt mondtam amit Nektek: "Nem tudom! NEm is értem magam! Ééééén??? Gyógyszerrel??? Mikor tudom a 8 mp-es technikát?? " Mint egy FPS-ben: kívülről láttam magam! Miközben bontogattam ki a ~600db gyógyszert  nem gondolkodtam, nem éreztem, nem féltem, semmi. Szóval túlétem. Többet nem teszem! 

Jóhírem nincs, panaszkodni minek? Idézek inkább:
"Volt, amikor azt hittem, hogy nincs, ami megállít,
 De tudom, ha esik, a magamfajta megázik, 
 Megbecsülöm már, hiszen hamar elillan a gyönyör,
 Hiába mászok ki, mindig jön ugyanaz a gödör!"

Most, hogy minden szem/száj/fül a kristályra, biora összpontosul, remekül terjednek ismét a hagyományos kábítószerek!
Viszont ezek már meg sem közelítik azt a szintet, ami dizájner drogok előtt volt. Tudjátok mi most a jó biznisz? A leszoktatás!

Nézzétek meg a gyógyszergyárak részvény árfolyamát, mely fokozatosan nő! Az alprazam gyógyszerek ennél keményebb mértékben nyomulnak! Xanax, Frontin, Ellenium, Rivotril, stb... 

Tudjuk, hogy a Xanax és a Frontin egy és ugyan az, a különbség csupán annyi, hogy a xanaxot külföldről inportálják, míg a frontint itt állítják elő.

Idézem: 
"A benzodiazepinek pszichoaktív gyógyszerek osztályába tartozó vegyületek, melyet főként nyugtatóként és altatóként közismertek. A gyógyászatban szedatív (nyugtató), hipnotikus (altató), szorongásoldó (anxiolitikus), görcsoldó (antikonvulzív), izomlazító (izomrelaxáns) és amnéziát (emlékezet-kiesést) okozó tulajdonságaik miatt használják. Ezek a tulajdonságok teszik lehetővé a benzodiazepinek használatát a szorongás, álmatlanság, nyugtalanság, izomgörcsök, alkoholelvonási tünetek kezelésében, valamint műtéti és fogászati beavatkozások előtt.

A benzodiazepinek alapszerkezete

A hetvenes években a világon leggyakrabban felírt gyógyszerek a benzodiazepinek voltak. A legközismertebb enzodiazepin típusú gyógyszerkészítmények a Seduxen, a Rivotril és a Xanax. (és a Frontin is ugye)

De ami a lényeg:

"Függőség

- A benzodiazepinek általában biztonságos és hatékony gyógyszerek rövid távú alkalmazás során, bár kognitív károsodások vagy paradox hatások, mint például a fokozott agresszió vagy gátlástalan viselkedés, időnként előfordulnak.

Benzodiazepin elvonási szindróma

- Használatuk hosszabb távon nem javasolt, mivel kiválthatnak toleranciát, fizikai függőséget, addikciót és a benzodiazepin megvonási tüneteket a szerek elhagyásakor. A benzodiazepinekkel gyakran előfordul súlyos, gyógyszerrel való visszaélés. A benzodiazepinek hosszú távú használatának további hátrányai közé tartozik, hogy alvási problémákat okozhatnak vagy azokat súlyosbíthatják. Depresszió, szorongás és pánikroham, valamint agorafóbia alakulhat ki. Az idős emberek fokozottan veszélyeztetettek a benzodiazepinek káros hatásaitól.'
(Forrás)

Ma már ha köhögsz, vagy a egy kis stressz ér, bedobsz egyet ezek közül, és minden rendben is van. Hát így jutottam én el a napi 3x1mg frontintól, a havi 210-230 szemig. Ez eddig nem is lenne érdekes, mert ezt eddig is csináltam, de most: NEM ISZOM (egyáltalán, önszántamból), nem dohányzom (szten ösz-ból), és semmilyen narkotikumot nem használok egy jó ideje! Akkor most, hogy mondjak le a frontinról, amit ~16 éve szedek?

És ismét mindenki jól járt, mert legálisan szedetik ezeket a leggenyább szemeteket az emberekkel, de azt, hogy ki-s hogyan jöjjön le róla senki nem tudja. 

Íme egy mélyrehatóbb blogbejegyzés, ezeknek a szennyeknek a hatásairól

Nincs több hozzáfűznivalóm.