Tehát, minekután leírtam a benzodiazepinek(alprazám) -os dolgokat, én voltam a legjobban megijedve...

Én sokszor tettem le a kábszert, a piát, igen. Sokat szenvedtem! Túléltem - mondják ami nem öl meg attól leszel erősebb - de most nem tudom, ezt túlélem-e! Szóval. Le kell szoknom a benzoról!!!!!!!!!!!!!!!! Igen. Azt mondtam mindig, mikor leálltam valamivel "de félek, hogy..." aha. A kifogás (ahogy Ti is sokan mondtátok) az mindig volt. Most nincs kifogás, hanem tényleg nagyon félek! 

Igen a gyengém még mindig a 4MEC. Értem ez alatt azt, hogy bár évek óta nem használtam, - merthogy nem beszerezhető annyira - ha egy töltött tűvel valaki megjelenne nekem, a szennyel, nem biztos, hogy sikerülne nemet mondanom. DE! Letettem, túléltem. A frontint viszont (XY utólagos elmondása szerint) 16 éve használom.... Akkor az megvan, hogy mennyire rettegek már attól is, amit leírtam, és az megvan, hogy 16 év után over? 

Ezt nem fogom túlélni, de muszáj lesz, mert egyesek miatt még élnem kell,  (hála az Úrnak), hogy még van akinek számítok, és szüksége van rám! Köszönöm Neked Istenem!

Röviden akkor most jön amit meg kellett volna lépnem rég: az utolsó lépés. Abbahagyni ezt a szennyet is! 

Igen, jól látod sajnálom magam, és igen de én inkább azt mondanám: na most. Most, most aztán igazán rettegek...

Ennyi.