Üdv!

A Húsvét nagyon keményre sikeredett...

17én mjegittam 12-13 üveg sört, 2 feles házi páleszt, majd a sógornöméknélk kötöttem ki, ahol megittam egy uveg pezsgőt. Mivel be voltam állva, és nagyon piás voltam rámhívták a mentőket. A mentő a Péterffy kórházba vitt, ahol alaposan megvertek. Eltörték az orrom, és más személyes tárgyam is.... Levetkőztettek, bedugtak egy ágyba, bepelenkáztak és lekötöztek. Hajnal 5-kor ébredtem fel, és kiabáltam a nővérnek, hogy engedjen el. Nem engedett. 6-kor volt a váltás mivel egyfolytában kiabáltam, muszáj volt nekik elengedni. Ez volt Húsvét Hétfőn. Na, nagy nehezen elengedtek, majd 7-kor közöltem, hogy én mennék. 8-ra kiállították a papírjaimat, amit én megkaptam, csak egy értékleltár volt. 

Azt se tudtam hol vagyok, és, hogy kell hazajönni... Kóvályogtam, és mindenkitől kérdezgettem, hogy hol van ez meg az. Nagy nehezen útnak indultam a 4-es metróval, és a bizt. őr sem érdekelt, mert se papír, se jegy nem volt nálam. Egy szál pólüban, meg egy farmerban meg egy bakancsban indultam útnak... 9-re hazaértem, bevettem a gyógyszereimet, és lefeküdtem aludni. Hét órával később ébredtem elég másnaposan. Na találtam itthon 220 Ft-ot és elmentem sört venni. Megittam 2 sört, de ami a furcsa volt, hogy 2 saroknyira a közérttől kihánytam.... Hazamentem hát és lefeküdtem pihenni. Elszotyizgattam néztem a TV-t, de éreztem, hogy valami nem stimmel!!! Elkezdtem sejpíteni, felakadt a nyelvem, és görcsberándult a jobb felem. Na ez lassan elmúlt... 20:20-kor elindultam még egy sörért a kutyával. Már amikor lementem az utcára, görcsölni kezdtem megint, zsibbadt a bal és a jobb felem, és mint egy nyomorék űgy kezdtem menni. A közértes aki kinn cigizett és már jól ismer rámszólt: " jól vagy? nem így szoktál menni, minden rendbe van?". Sejpítve kinyőgtem, hogy minden ok. Na megittam azt az egy sört, levert a víz és még jobban görcsbe rándultam, sőt izzadtam is mint az állat. 2-3 sarkot bírtam menni, de folyton le kellett üljek. Még egy sarkot mentem, mikor nem bírtam tovább azt mondtam feladom itt vége. Felakadtak a szemeim, zsibbadt mindenem, felakadt a nyelvem, és remegtem, no meg verejtékeztem, de keményen...

Leguggoltam, a házunktól 1 utcánnyira, egy sarkon, ott guggoltam, vagy 10 percet mire jött egy ismerős lány, aki megszólított és kérdezte tud-e segteni. Addigra már beszélni sem tudtam... Próbáltam, magyarázni, hogy minden OK, de Ő erősködött, hogy nekem sztrókom van, mert az apja is így szokott kinézni mikor rosszul van, és mentőt hív. Könyörögtem, hogy ne, na addigra a közeli kocsmából is kiszaladtak a fiúk, akik felállítottak, fogtak, hoztak széket, meg vizet, és leültettek. 17 perc alatt ért ki a mentő. A mentősök mindent megpróbáltrak, de nem tudtak rajtam segíteni. Két dolgot tudtam kinyőgni: a TAJ számom (mert nincs TAJ kártyám) és az anyám telefonszámát, hogy értesítsék, hogy fölvigye a kutyát. 

20:55 perckor elindult velem a mentő a Bajcsy kórházba sztrók gyanúval. 21:05-kor benn voltam, már vártak a kezelőben. Nagyon rendesek voltak, tényleg mindent megpróbáltak: nyelvnyűjtóztatás, reflexek, intravénás folyadék, és miegymás. Mivel fogalmuk nem volt mi bajom, adtak be valami anyagot, amitől kajak flashhem volt. Mintha belőttem volna magam pont olyan volt. Tartott 10mp-ig, majd mégrosszabbúl lettem, rohamot kaptam, akkor adtak be Rivotrilt meg Atinekint. Úgy 10 perc elteltével azonnal jobban lettem. Elmúltak a görcsök, elmúlt a roham, és az izzadás is alább hagyott. Betoltak egy betegszobába, közben, (míg rosszul voltam) próbáltam kinyőgni, hogy előző este a toxikológián voltam. Kerestek minden kórházban, de nyomom nem volt. Úgyhogy elvittek CT-re, vérvizsgálat, stb, és megállapították, hogy  a  Péterffy kórházban kaptam valami cucccot, ami ezt előidézhette (merthogy minden leletem negatív volt). De ami furcsa: egyik kórházban sem találták nyomom, pedig a névtelen betegeknek is ad az ellátó kórház, egy ún. KIJ számot. Érdekes módon (gondolom, mivel, hogy megvertek 3-an is), nekem nem volt ilyenem.

Éjfélkor utamra engedtek, mert közölték, hogy elfekvőhelyük nincs, é továbbá nem tudnak velem mit kezdeni... Úgyhogy Kőbányáról éjfélkor egy mackóban meg egy papucsban, illetve egy kabátban távoztam a nagy semmibe... Foggalmam nem volt, hogy kell hazamenni, hol vagyok, és egyáltalán mi a francot keresek Kúbányán??? Ez volt a Húsvét hétfőt követő kedd. Szal, két nap a kórházban. Szép volt. Most teli vagyok szúrkálva, fájnak az ereim, és rohadttul kattogok. 25-én spuriztam utoljára, azóta nem tudok szerezni. Kivagyok...